Sziasztok!:3
Meghoztam a kövi rész 1.részét^^
Remélem tetszeni fog!*-*
Jó Olvasást!
Xx,ShawtyHeart♥
Megoldod. Az nem gond. Justin Bieber. Nem kell vele lefeküdnöd.-válaszolt monoton hangon. Mikor kimondta,hogy "Justin Bieber". Köpni,nyelni nem tudtam.
-Hogy kicsoda?!-kérdeztem talán a normál hangerőnél magasabb szinten.
-Hogy kicsoda?!-kérdeztem talán a normál hangerőnél magasabb szinten.
-Ryan!-kiáltotta el magát bizonytalanul,mikor beléptünk a lakásba. A ház egyszerűen...wow! Az ajtón belépve egy előtér van,egy nagy fekete zongorával. Jobbra a nappali. Az emeletre az élőtérből lehet feljutni egy nagy,széles lépcsőn. Eddig ennyit láttam belőle.
A lépcsőről azonban nem a hívott személy jött le.
-Csá Vani.-ölelték meg egymást.-Oh a barátnőd is hoztad?-vigyorodott el pimaszul,mikor engem is észrevett.
-Ő a húgom és nagy rajongód.-lökött elé.
-Tényleg?-húzta fel szemöldökét.
-Nem!-vágtam rá rögtön,mire Vanessa rátaposott a lábomra.
-Amanda azt akarta mondani,hogy Ő nem egyszerű rajongód,hanem egy igazi belieber.-vigyorgott..vigyorgott(?),inkább vicsorgott,s szemeivel azt sugalta,hogy 'azt-csinálod-amit-mondtam-különben-nagyon-megbánod'.-Tudom hogy most sok dolgod van a Purpose miatt,de szeretném ha a kedvemért vele töltenéd ezt a napot.-vette elő boci szemeit. Na ne már! A végén még Ő fog szívességet tenni nekem.
-Végülis-rántott vállat-egy rajongóért bármit.-kacsintott rám,mire felvettem egy műmosolyt. Nem mondom hogy utálom Justint,de az hogy én Belieber legyek..nos az erős túlzás.
-Remek.-mosolyogott önelégülten. Büszke volt,hogy sikerült a 'terve' egy része. Bár a neheze még csak most jött.
-Ryan?-komolyodott el.
-Fent van a szobájában.
-Rendben. Akkor magatokra hagylak titeket.-mielőtt elment volna,tátogtam neki egy "sok sikert".
-Nos,akkor mivel kezdjük a BJD-t?-fordult felém.
-BJD?-vágtam értetlen fejet.
-Belieber Justin Day.-nézett rám ilyen, 'ez most komoly?' fejjel.
-Oh értem.-nevettem fel.-Öhm..nem tudom. Találj ki valamit.-ültem le a legközelebbi ülőhelyre,ami a zongora szék volt. Mintha Justinnak lámpa gyulladt volna a feje fölött,mikor leültem.
-Mi lenne ha énekelnék neked?-vetette fel lelkesen.
-Felő...vagyis az nagyon jó lenne.-mosolyogtam rá angyalian. Meg kell magam játszanom,különben lebukom. Lehuppant-közel-mellém a székre és elkezdett játszani. A dallam teljesen átjárta a testem,a bensőm. Megnyugtatott és egy pillanatra elfelejtettem,hogy ki ül mellettem. Csak a dalra koncentráltam. Később a dallam mellé énekelni is kezdett.
-There's nothing like us,
There's nothing like you and me,
Together through the storm.-hangjától jól eső borzongás futott át rajtam,amit nem tudtam hová rakni. Oké hogy jó dallam,szöveg és hang,de...normális ez? Jobb lesz ha leállítom magam.
-Tudsz játszani valamilyen hangszeren?-kérdése váratlanul ért. Sosem volt ének tehetségem,hogy foglalkozzam vele. Ahogy az ének tanárom mondaná:"Nincs meg bennem az X." Nos igen,ezzel nem vitatkoznék.
-Öhm..nem,de gitározni mindig is megakartam tanulni.
-Akkor menj a nappaliba és várj meg ott. 1 perc és jövök.-szaladt fel az emeletre. Úgy tettem ahogy mondod. Leültem egy kanapéra és vártam hogy visszajöjön. Mivel rég elment már én meg untam magam,a polcon lévő fotókat kezdtem nézegetni. Az elsőn Ry és Vanessa volt. Boldognak tűnnek rajta. Remélem kibékülnek.
A következőn Justin,Scoo és az anyja azt hiszem...Pattie voltak. Pattieről egyszerűen leírt,hogy mennyire büszke a fiára. Az is lehetet. Hisz lehet voltak hibái és pár nem túl bölcs cselekedete Justinnak,de mégis sikeres volt. Ilyen fiatalon..felnőteket megszégyenítő módon zsebelte be a sikereket. Kitartó volt és hitt magában,a belieberjeiben és ennek meg is lett az eredménye. Mára egy tini ikonnak és sok embernek követendő példának nőtte ki magát. Lehet nem vagyok belieber és nem a szívem csücske,de ettől még tisztelem Őt,mint embert. És a zeneivel sincs különösebb gondom.
-Bocsi,csak nem találtam a gitárt.-hallottam meg Justint a lépcső felől.
-Semmi baj. Addig elnézegettem a képeket.
-Kezdhetjük?-nézett rám,miközben török ülésben elhelyezkedett a kanapén.
-Mit is?
-Hát a zene órát. Megtanítalak gitározni.-mondta lelkesen.
-Oh..hát nekem a zenei tudásom az nem túl fényes,szóval nem hinném hogy meg tudnál..
-Nyugi már.-szólt közbe.-Justin Bieber kezei közt nincs lehetetlen.-kacsintott.
-Hát jóó..-mondtam bizonytalanul,majd helyet foglaltam én is mellette.
-Megtanítom neked mondjuuk..-gondolkodott el-a Take Yout!
-Oké.-rántottam vállat.
-Fordulj meg.
-Mi van?-néztem rá értelenül.
-Fordíts nekem hátat.-inkább tettem amit mondott és megfordultam. Justin hátulról odaadta gitárt,de nem engedte el. Helyette közel csusszant hozzám. Megfogta a két kezem és az akkordokra helyezte azt. Mintha az én kezeimmel akarna játszani. Olyan közel volt,hogy éreztem levegő vételeit nyakamon.
-Majd írányítalak oké?-suttogta fülembe,s néhány szónál ajkai érintették is azt.
-O-oké.-mi a franc? Engem soha egy fiú sem tudott zavarba hozni. Majd pont egy olyan fog,akit fél napja ismerik? Óvatosan elkezdte pengetni ujjaim a húrokon. Ahogy kezem a kezében volt..Egyszerre zaklatott fel és volt megnyugtató.
-Nem. Azt az alatta lévő húrra.-magyarázta még mindig baromi közel. Kicsit nagyon kezdett már zavarni.
Kis idő után elkezdett énekelni.
-Hey what the situaction?
-Az hogy nekem ez nem fog menni.-válaszoltam "kérdésére" és felpattantam a kanapéról.-Inkább menjünk el sétálni vagy fagyizni.-mondtam zavartan.
-Hát..jó. Ha neked ahhoz van kedved.-rakta le a gitárt. Kimentünk az előtérbe,felhuzakodott majd az ajtóban előre engedett és egymás mellett sétálva indultunk el.
-Csá Vani.-ölelték meg egymást.-Oh a barátnőd is hoztad?-vigyorodott el pimaszul,mikor engem is észrevett.
-Ő a húgom és nagy rajongód.-lökött elé.
-Tényleg?-húzta fel szemöldökét.
-Nem!-vágtam rá rögtön,mire Vanessa rátaposott a lábomra.
-Amanda azt akarta mondani,hogy Ő nem egyszerű rajongód,hanem egy igazi belieber.-vigyorgott..vigyorgott(?),inkább vicsorgott,s szemeivel azt sugalta,hogy 'azt-csinálod-amit-mondtam-különben-nagyon-megbánod'.-Tudom hogy most sok dolgod van a Purpose miatt,de szeretném ha a kedvemért vele töltenéd ezt a napot.-vette elő boci szemeit. Na ne már! A végén még Ő fog szívességet tenni nekem.
-Végülis-rántott vállat-egy rajongóért bármit.-kacsintott rám,mire felvettem egy műmosolyt. Nem mondom hogy utálom Justint,de az hogy én Belieber legyek..nos az erős túlzás.
-Remek.-mosolyogott önelégülten. Büszke volt,hogy sikerült a 'terve' egy része. Bár a neheze még csak most jött.
-Ryan?-komolyodott el.
-Fent van a szobájában.
-Rendben. Akkor magatokra hagylak titeket.-mielőtt elment volna,tátogtam neki egy "sok sikert".
-Nos,akkor mivel kezdjük a BJD-t?-fordult felém.
-BJD?-vágtam értetlen fejet.
-Belieber Justin Day.-nézett rám ilyen, 'ez most komoly?' fejjel.
-Oh értem.-nevettem fel.-Öhm..nem tudom. Találj ki valamit.-ültem le a legközelebbi ülőhelyre,ami a zongora szék volt. Mintha Justinnak lámpa gyulladt volna a feje fölött,mikor leültem.
-Mi lenne ha énekelnék neked?-vetette fel lelkesen.
-Felő...vagyis az nagyon jó lenne.-mosolyogtam rá angyalian. Meg kell magam játszanom,különben lebukom. Lehuppant-közel-mellém a székre és elkezdett játszani. A dallam teljesen átjárta a testem,a bensőm. Megnyugtatott és egy pillanatra elfelejtettem,hogy ki ül mellettem. Csak a dalra koncentráltam. Később a dallam mellé énekelni is kezdett.
-There's nothing like us,
There's nothing like you and me,
Together through the storm.-hangjától jól eső borzongás futott át rajtam,amit nem tudtam hová rakni. Oké hogy jó dallam,szöveg és hang,de...normális ez? Jobb lesz ha leállítom magam.
-Tudsz játszani valamilyen hangszeren?-kérdése váratlanul ért. Sosem volt ének tehetségem,hogy foglalkozzam vele. Ahogy az ének tanárom mondaná:"Nincs meg bennem az X." Nos igen,ezzel nem vitatkoznék.
-Öhm..nem,de gitározni mindig is megakartam tanulni.
-Akkor menj a nappaliba és várj meg ott. 1 perc és jövök.-szaladt fel az emeletre. Úgy tettem ahogy mondod. Leültem egy kanapéra és vártam hogy visszajöjön. Mivel rég elment már én meg untam magam,a polcon lévő fotókat kezdtem nézegetni. Az elsőn Ry és Vanessa volt. Boldognak tűnnek rajta. Remélem kibékülnek.
A következőn Justin,Scoo és az anyja azt hiszem...Pattie voltak. Pattieről egyszerűen leírt,hogy mennyire büszke a fiára. Az is lehetet. Hisz lehet voltak hibái és pár nem túl bölcs cselekedete Justinnak,de mégis sikeres volt. Ilyen fiatalon..felnőteket megszégyenítő módon zsebelte be a sikereket. Kitartó volt és hitt magában,a belieberjeiben és ennek meg is lett az eredménye. Mára egy tini ikonnak és sok embernek követendő példának nőtte ki magát. Lehet nem vagyok belieber és nem a szívem csücske,de ettől még tisztelem Őt,mint embert. És a zeneivel sincs különösebb gondom.
-Bocsi,csak nem találtam a gitárt.-hallottam meg Justint a lépcső felől.
-Semmi baj. Addig elnézegettem a képeket.
-Kezdhetjük?-nézett rám,miközben török ülésben elhelyezkedett a kanapén.
-Mit is?
-Hát a zene órát. Megtanítalak gitározni.-mondta lelkesen.
-Oh..hát nekem a zenei tudásom az nem túl fényes,szóval nem hinném hogy meg tudnál..
-Nyugi már.-szólt közbe.-Justin Bieber kezei közt nincs lehetetlen.-kacsintott.
-Hát jóó..-mondtam bizonytalanul,majd helyet foglaltam én is mellette.
-Megtanítom neked mondjuuk..-gondolkodott el-a Take Yout!
-Oké.-rántottam vállat.
-Fordulj meg.
-Mi van?-néztem rá értelenül.
-Fordíts nekem hátat.-inkább tettem amit mondott és megfordultam. Justin hátulról odaadta gitárt,de nem engedte el. Helyette közel csusszant hozzám. Megfogta a két kezem és az akkordokra helyezte azt. Mintha az én kezeimmel akarna játszani. Olyan közel volt,hogy éreztem levegő vételeit nyakamon.
-Majd írányítalak oké?-suttogta fülembe,s néhány szónál ajkai érintették is azt.
-O-oké.-mi a franc? Engem soha egy fiú sem tudott zavarba hozni. Majd pont egy olyan fog,akit fél napja ismerik? Óvatosan elkezdte pengetni ujjaim a húrokon. Ahogy kezem a kezében volt..Egyszerre zaklatott fel és volt megnyugtató.
-Nem. Azt az alatta lévő húrra.-magyarázta még mindig baromi közel. Kicsit nagyon kezdett már zavarni.
Kis idő után elkezdett énekelni.
-Hey what the situaction?
-Az hogy nekem ez nem fog menni.-válaszoltam "kérdésére" és felpattantam a kanapéról.-Inkább menjünk el sétálni vagy fagyizni.-mondtam zavartan.
-Hát..jó. Ha neked ahhoz van kedved.-rakta le a gitárt. Kimentünk az előtérbe,felhuzakodott majd az ajtóban előre engedett és egymás mellett sétálva indultunk el.
-Jó na...Oh te jó Isten.-ámult el a fagyis hölgy,mikor megpillantotta Justint.
-Kap egy autogrammot,ha nem sikít.-kezdett el rögtön alkudozni. Gondolom nem egyszer fordult már elő vele. A nő lassan bólintott. Justin ráfirkantotta a nevét egy szalvétára,kikértük a fagyiankat és leültünk egy szabad asztalhoz.
-Mesélj magadról.-kérte.
-Rendben. Mint tudod Vanessa húga vagyok. Most vagyok utolsó éves a gimiben. Régen imádtam úszni. Szeretem a k-poppot. A kedvencem a BTS. Szeretnék egyszer eljutni Japánba.-mikor látta rajtam,hogy nincs több mondani valóm,kérdezgetni kezdett.
-Miért pont Japán? Annyi szép hely van. Franciaország,Spanyol.
-Nekem Japán többet jelent bármelyik csillogó országtól. Gyerek korom óta vonzódom Asiahoz. Több animét láttam,mint mesét.-magyaráztam,de a végére elnevettem magam.
-Mi az?-nézett értetlenül.
-Tiszta csokis a szád.-mutattam a szájsarkára jobb oldalt,mire a Ő a balt kezdte törölgetni.
-Nem ott.-vettem elő egy szalvétát. Áthajoltam hozzá az asztalon,mire Justin meglepődve vizslatott. Ha valaki kivül álló néz minket,biztos azt hiszi hogy egy boldog pár vagyunk,akik épp csókolózni készülnek. Ahogy azok a telt rózsaszín ajkak,halványan elváltak egymástól. A megszeppenést sugárzó csokoládé barna szemei...
Óvatosan kezébe vette egyik arcom és lassan elkezdett közeledni...
-Kap egy autogrammot,ha nem sikít.-kezdett el rögtön alkudozni. Gondolom nem egyszer fordult már elő vele. A nő lassan bólintott. Justin ráfirkantotta a nevét egy szalvétára,kikértük a fagyiankat és leültünk egy szabad asztalhoz.
-Mesélj magadról.-kérte.
-Rendben. Mint tudod Vanessa húga vagyok. Most vagyok utolsó éves a gimiben. Régen imádtam úszni. Szeretem a k-poppot. A kedvencem a BTS. Szeretnék egyszer eljutni Japánba.-mikor látta rajtam,hogy nincs több mondani valóm,kérdezgetni kezdett.
-Miért pont Japán? Annyi szép hely van. Franciaország,Spanyol.
-Nekem Japán többet jelent bármelyik csillogó országtól. Gyerek korom óta vonzódom Asiahoz. Több animét láttam,mint mesét.-magyaráztam,de a végére elnevettem magam.
-Mi az?-nézett értetlenül.
-Tiszta csokis a szád.-mutattam a szájsarkára jobb oldalt,mire a Ő a balt kezdte törölgetni.
-Nem ott.-vettem elő egy szalvétát. Áthajoltam hozzá az asztalon,mire Justin meglepődve vizslatott. Ha valaki kivül álló néz minket,biztos azt hiszi hogy egy boldog pár vagyunk,akik épp csókolózni készülnek. Ahogy azok a telt rózsaszín ajkak,halványan elváltak egymástól. A megszeppenést sugárzó csokoládé barna szemei...
Óvatosan kezébe vette egyik arcom és lassan elkezdett közeledni...
Imádom!!Siess:)
VálaszTörlésKöviiit! Nagyon szupeer *-*
VálaszTörlés